MOZI-RÖVIDFILM

 

1951

 

A kiskakas gyémánt félkrajcárja

rendezte: Macskássy Gyula, Fekete Edit; forgatókönyvíró: Tóth Eszter, Fekete Edit,

35mm, 16,5 perc, színes, rajz

Krónika:

Macskássy Gyulát már a harmincas évek óta ambicionálta a rajzos tachnikával készített játékfilm gondolata. A háború és az azt követő állapotok nem kedveztek e terv megvalósításának. Az államosítás utáni időszakban rövid ideig úgy tűnt, hogy csoportjának a "kötelező" reklámfilmek gyártása mellett reális lehetősége nyílik egy rajz-mesefilm létrehozására. 1950-ben el is készítették A kiskakas gyémánt félkracárja című népmeséből írt forgatókönyvet, és annak alapján a Híradó és Dokumentum Filmgyár (HDF) vezetősége bizalmat szavazott egy háromperces, mintegy 80 méteres "mustra" film megrajzolására.

 

1952

 

Erdei sportverseny

rendezte: Macskássy Gyula, forgatókönyvíró: Hárs László, Várnai György

35mm, 12 perc, színes, rajz

Krónika:

Annak ellenére, hogy az akkor divatos MHK (Munkára, Harcra Kész) mozgalom halvány politikuma érződött az alaptörténetben, eredeti ötletei, gegjei jóízűen megnevettették a közönséget. A film grafikai stílusa már nem tartózkodott teljes mértékben a Walt Disney-hatástól. Nemcsak belföldön, hanem Párizsban, 1954-ben rendezett I. Gyermekfilm-fesztiválon is nagy sikert aratott. Itt a mintegy 1500 főnyi gyermekközönség egyúttal a zsűri feladatát is ellátta, s mind a fiú-, mind a lánycsoportban első díjat nyert a magyar film.

A rajzfilm ezen a linken tekinthető meg:

http://mandatv.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=90:erdei-sportverseny-1952-&catid=20:gyermekmsorok&Itemid=35

 

1953

 

Kutyakötelesség

rendezte: Macskássy Gyula, Fekete Edit, forgatókönyvíró: Bihari Klára, Fekete Edit

35mm, 11 perc, színes, rajz

Krónika:

A filmmel sem az alkotók, sem a közönség nem volt megelégedve

 

 

1954

 

Két bors ökröcske

rendezte, forgatókönyvíró: Macskássy Gyula

35mm, 28,5 perc, színes, rajz

Krónika:

A magyar rajzfilm első fejődési szakasza gyakorlatilag a Két bors ökröcske készítésével zárult. A forgalmazók a Kati és a vadmacska című népszerű filmhez kapcsolták, és a két sikeres film kiegészítette egymást. Utóéletét erősítette az is, hogy zenei anyagából Ránky György a mesefilm nyomán önálló szvitet komponált, amely gyakran szerepelt a hangversenytermekben. Képeiből diafilm, valamint képeskönyv készült, ez a magyar kiadáson kívül hat idegen nyelven jelent meg. A hazai sikerhez külföld is hozzájárult. 1956-ban Montevideóban oklevelet, ugyanebben az évben az I. Varsói Gyermekfilmfesztiválon első helyezést ért el. A film elsöprő sikere után nem lehetett többé szó a hazai rajzfilmgyártás megszüntetéséről. Az itthoni kritika úgy nyilatkozott róla, hogy "eddig legjobb rajzfilmünk". Macskássy Gyula némileg megnyugodott.

 

1955

 

Az okos lány

rendező, forgatókönyvíró: Macskássy Gyula

35mm, 10,5 perc, színes, rajz

 

1957

 

Az egér és az oroszlán

rendező: Macskássy Gyula, forgatókönyvíró: Benczés Ernő, Macskássy Gyula, Várnai György

35mm, 11 perc, színes, rajz

A török és a tehenek

rendező: Csermák Tibor, Móricz Zsigmond meséje nyomán

35mm, 4 perc, színes, rajz

Krónika:

Csermák Tibor jelentkezésével Macskássy Gyula mellett újabb rendezőt nyert a hazai rajzfilm. nevét elsősorban a Két bors ökröcske háttereinek méltatásakor ismerhette meg a közönség és a szakma. Hamarosan filmtervekkel jelentkezett, majd gyors egymásutánban két Móricz Zsigmond-adaptációval állt elő. Ez az első:

 

1958

 

A kismalac és a farkasok

rendező: Csermák Tibor, Móricz Zsigmond meséje nyomán

35mm, 5,5 perc, színes, rajz

 

A telhetetlen méhecske

rendező, író: Macskássy Gyula

35mm, 16,5, színes, rajz

1958-ban készült el Macskássy Gyula rendezésében A telhetetlen méhecske című alkotás. 1959-ben az év legérdekesebb filmjének nyílvánították a bécsi nemzetközi filmhéten, majd ugyanebben az évben nyert oklevelet Edinburghban és Stratfordban. 1961-ben Vancouverben is elismerésben részesült.

 

 

Vetélytársak

rendező: Imre István, író: Máliusz Lajos, forgatókönyvíró: Farkas István, Jávorszky László, Imre István

35mm, 11 perc, színes, báb

 

1959

 

Ne hagyd magad emberke!

rendező: Dargay Attila, forgatókönyvíró: Bokor Péter, Teknős Péter

35 mm, 19 perc, színes, rajz

 

Mi lenne, ha?

rendező: Imre István, forgatókönyvíró: Ujhelyi József ötletéből Imre István és Jávorszky László

35 mm, 10,5 perc, színes, báb

 

1960

 

A bölcsőtől az iskoláig

rendező, forgatókönyvíró: Imre István, 35 mm, 23,5 perc, színes, báb

 

Ceruza és radír

rendező, forgatókönyvíró: Macskássy Gyula, Várnai György

35 mm, 9,5 perc, színes, rajz

1959-ben Macskássy Gyula részt vett Oberhausenben az egyik legtekintélyeseb európai rövidfilmfesztiválon. Az ott látottak döntő elhatározásra juttatták: témavilágának és stílusának sok tekintetben gyökeresen meg kell változnia. A megújulási szándék legerősebb ösztönzője az volt, hogy felismerte a rajzfilm különleges gondolati lehetőségeit, amelyeket akkor még Walt Disney sem használt ki. Ennek a szemléleti felfrissülésnek első eredménye a Ceruza és radír című film létrehozása.

A film 1960-ban Karlovy Varyban a Rajzfilmek díját, 1961-ben Oberhausenben pedig, két évvel az ott fogant megújhodási szándék megfogalmazása után, a fesztivál oklevelét kapta.

 

Párbaj

rendező, forgatókönyvíró: Macskássy Gyula, Várnai György

35 mm, 10 perc, színes, rajz

A rendező következő filmje, az ugyancsak 1960-ban készült Párbaj a modern rajzfilm klasszikusává vált. Általa nyert díjat először magyar rövidjátékfilm a Cannes-i Filmfesztiválon. A következő évben Oberhausenben tüntették ki.

 

Ezek a filmek és sikereik egyre jobban megszilárdították Macskássy Gyula tekintélyét a Stúdióban, különös tekintettel a közben felnövő nemzedékre, amely egyébként is sokat tanult belőle. A rendező mindkét kirobbanó sikerű munkáját már a Kiskakas rajzolói stábjából megismert Várnai György grafikussal készítette, akivel haláláig szoros alkotópárosban dolgozott.

E filmek stílusát is nagy részben Várnai György határozta meg. Ettől az időszaktól kezdve találkozunk Macskássy Gyulának azzal az alkotói jellegzetességével, hogy a legkomolyabb témákról is együttérző, humoros formában szól. Ez nem a gúny vagy a szatíra szintjén jelentkezik, hanem mély emberi bölcsességből fakadóan. A verbalitás olyan képi transzponálása, mely megtalálta kifejezési módját.

A Hungarofilm Vállalat kimutatása szerint az egyedi rajzfilmek külföldi eladási listáján közel negyven évvel az elkészülte után is a második helyen szerepel a Ceruza és radír, a negyedik helyen a Párbaj. 63, illetve 56 ország vásárolta meg vetítési és sugárzási jogaikat.

 

1961

 

Peti és a gépember

rendező, forgatókönyvíró: Macskássy Gyula, Várnai György

35 mm, 5 perc, színes, rajz

 

 

A pirospöttyös labda

rendező: Csermák Tibor, forgatókönyvíró: Hárs László

35 mm, 9 perc, színes, rajz

A sajnálatosan fiatalon elhunyt Csermák Tibor univerzális tehetségnek bizonyult. Legnevezetesebb alkotása az 1961-ben készített Pirospöttyös labda című filmje, amelynek története nem agyományos mese, hanem kifejezetten lírai munka. A film igen gazdag csak rajzfilmen megvalósítható ötletekben, hangvétele nagyon érzékeny alkotó lélekre vall és a gyerekekre jellemző kozmikus elvágyódással telített. Barátai és kritikusai már korán felfigyeltek arra, hogy Csermák Tibor filmjeiben mindig "repül valami". 1961-ben a Velencei Fesztiválon Arany Oroszlán-díjat kapott, majd a következő esztendőkben még számos helyen nyert elismerést.

A film ezen a linken tekinthető meg:

http://www.mandatv.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=93:csermak-tibor-pirospoettyoes-labda-&catid=20:gyermekmsorok&Itemid=35

 

Szenvedély

rendező, forgatókönyvíró: Nepp József

35 mm, 8 perc, színes, rajz

 

 

A szentgalleni kaland

rendező, forgatókönyvíró: Imre István

35 mm, 18 perc, színes, báb

A film ezen a linken megtekinthető:

http://mandatv.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=68:imre-istvan-a-szentgalleni-kaland-1961-&catid=20:gyermekmsorok&Itemid=35

 

Forrás: Dizseri Eszter - Kockáról Kockára, Balassi Kiadó